Amit a bélflóráról tudni kell

Mi is az a bélflóra?

Manapság nagyon sokszor halljuk, látjuk, olvassuk, hogy milyen fontos megőrizni a bélflóra egyensúlyát, mennyi minden leselkedik ránk, ami megváltoztathatja ezt az egyensúlyt, sok nehézséget, kellemetlenséget okozva.
De vajon tudjuk e, hogy mi is az a bélflóra, miért fontos számunkra, milyen feladatai vannak, hogyan működik?
A bélflóra az emésztőrendszerünkben élő baktériumok, gombák összessége, mely szoros kapcsolatban van a gazdaszervezettel, vagyis velünk. A gyomor-bélrendszerünk belső felszínét borító nyálkás anyagban találhatóak, számuk óriási, kb. 7x több mint az összes sejtünk száma. A baktériumokból 400 fajta él velünk, kb. 45-50% -uk hívható jótékony baktériumnak, a többi olyan, melyek károssá változhatnak, ha megváltoznak a körülmények.
Az emésztőrendszer különböző szakaszán eltérő mennyiségben, más-más típusú baktériumok élnek. A szájüregben kevés van belőlük, a gyomorban valamivel több (100 –103/g), viszont ott a savas környezet miatt csak azok a baktériumok élnek meg, melyek ellenállnak az emésztéshez szükséges savaknak.
A vékonybélben tovább folytatódik az ételek emésztése, és megkezdődik a felszívódásuk is. Ezekben a folyamatokban egyre nagyobb szerep jut a jótékony baktériumoknak, és lefelé haladva számuk is gyorsan növekszik (103-104/g béltartalom). Feladatuk, pl. a tejcukrot bontó enzim termelése, a koleszterin átalakítása, vitaminok termelése (B vitaminok, K vitamin), a káros anyagok megkötése, a „rossz baktériumok kiiktatása”, különböző gyulladáscsökkentő anyagok termeltetése.
A vékonybelet elhagyva a béltartalom megérkezik a vastagbélbe, ahol a bélbaktériumok száma már óriási (1012-1014/g béltartalom), feladataikat nagy intenzitással végzik, aktív résztvevői a káros baktériumok, vírusok, gombák elleni küzdelemnek,  a gyulladáscsökkentésnek és fontos szerepük van a bél mozgásának szabályozásában is.
Jogos kérdés lehet, hogy miért van ilyen sok, közel 400 féle baktérium bennünk. A válasz egyszerű, nem tud minden baktérium minden feladatot elvégezni, létezik közöttük „munkamegosztás”, pl. antibiotikum kezelés esetén gyakran felszaporodik egy olyan kóros baktérium, mely termel egy toxint (ez okozza a tünetek nagy részét). Ennek a semlegesítését a Bifidobaktérium lactis és longum közel 100%ban megoldja, de a Laktobacillus acidophilus hatása erre minimális.
A különböző baktériumok- különböző típusú és erősségű hatások elv mellett fontos az is, hogy a baktériumoknak milyen mértékben van szükségük oxigénre. Ugyanis lefelé haladva az emésztőrendszerben az oxigén szintje egyre kisebb, a vastagbélben gyakorlatilag már csak azok a baktériumfélék tudnak megélni, melyeknek nincs szüksége oxigénre. Pl. a laktobacillusok többsége igényel valamennyi oxigént, míg a Bifidobaktériumok oxigénhiányos környezetben kiválóan megélnek. Vagyis a vastagbélben a Laktobacillusok szerepe minimális, míg a Bifidobaktériumok főleg ott fejtik ki hatásukat.
És mi köze van a bélflórának az immunrendszerhez? Már tudjuk, hogy az immunrendszer sejtjeinek 70-80%-a bélrendszerben található. Ez teljesen logikus, hiszen ez a legnagyobb felületünk (kb.400m2), ahol az ételek, italok által érintkezünk a külvilággal. Természetes tehát, hogy ennek kell lenni az elsődleges védekezési vonalnak is. De hol van ebben szerepe a jótékony baktériumoknak?

Biológiai aktivitás

A bélflóránk baktériumtömege óriási biológiai aktivitást fejt ki, mely szervezetünkre és annak folyamataira is kihatással van.

Természetesen ez a hatás hasznos és nélkülözhetetlen az emberi szervezet működéséhez.
Ez az aktivitás három fő területen zajlik:

1./ A bél üregében a baktériumok között folyamatos "társalgás" folyik. Ez a kommunikációs rendszer az utóbbi évtized egyik legérdekesebb felfedezése (Quorum Sensing). A bélflóránk baktériumai, ezáltal részben összehangolják feladataikat, tevékenységüket. Másrészről a hasznos baktériumaink egy nagyon fontos védelmi feladatot látnak el azáltal, hogy a tápcsatornába jutó káros (bennünket veszélyeztető) baktériumokkal szemben támadást indítanak. Többféle módon teszik lehetetlenné a "rosszakat". Gátolják a megtelepedésüket a bél nyálkahártyáján, olyan anyagokat termelnek, amelyek gátolják a "rosszak" szaporodását vagy akár el is pusztítják őket.

2./ A bélflóra baktériumai folyamatos biológiai aktivitást fejtenek ki a bél nyálkahártyájára is. A "társalgás" itt is folytatódik, olyannyira, hogy egyes jó baktériumok "üzenetére" a bélnyálkahártya sejtjei maguk is termelnek a kórokozók elleni anyagokat. A védő baktériumok anyagcseréjük során számos olyan anyagot is termelnek, amelyek táplálják magukat a bélhámsejteket. Segítik a bélnyálkahártya épségének fenntartását, ami rendkívül fontos, hiszen az ép nyálkahártyán keresztül sok allergiát kiváltó anyag és rossz baktériumok által termelt méreganyag (toxin) nem tud áthatolni. Továbbá számos ásványi anyag (vas, kalcium) és vitamin felszívódását is segítik jó baktériumaink.

3./ Fontos tény, hogy az immunrendszer sejtjeinek mintegy 70%-a a béltraktusban helyezkedik el. A bélflóra baktériumai születésünktől kezdve folyamatos kapcsolatban van az immunrendszerünkkel. Tudományos kutatások igazolják, hogy akinek nem fejlődik ki a megfelelő bélflórája, az hajlamosabb az allergiás betegségekre és az immunrendszere is gyengébb. Azt is tudjuk, hogy a bélflóra jó baktériumai serkentik az immun-rendszert és emellett szabályozzák is. Bizonyos jó baktériumok olyan anyagokat is termelnek (pl.: interleukin 10), melyek gyulladáscsökkentő hatásúak segítve ezzel a szervezet küzdelmét, a gyulladásos folyamattal szemben.
Mindezekből láthatjuk, hogy szervezetünk működésének nélkülözhetetlen része a megfelelő összetételű, egészséges bélflóra.