Allergia és a bélflóra

A bélflóránkban található jótékony baktériumok sokféle módon avatkoznak be védekező-rendszerünk működésébe. Egyesek a szájon keresztül bejutott idegen anyagokat „odaviszik, bemutatják” a védekező sejteknek, hogy azok felismerjék őket. Mások utasítják a bélhámsejtek speciális csoportját, hogy a káros (veszélyes) baktériumok ellen termeljenek anyagokat. Olyan jótékony baktériumaink is vannak, melyek megakadályozzák, hogy káros, allergiás reakciót kiváltó idegen anyagok bejussanak a vérbe. Több olyan védő baktérium is van, mely képes fokozni a nyálkahártyák fő védő ellenanyagának (IgA) a termelését, míg mások gyulladáscsökkentő anyagokat termeltetnek az immunrendszerhez tartozó sejtekkel.
Ez a kapcsolat az immunrendszer és a bélflóra között életünk végéig megmarad, ezért van az immunsejtek 70-80%-a a bélrendszerben, és ezért mondhatjuk azt, hogy az egészséges bélflóra nélkülözhetetlen az immunrendszer megfelelő működéséhez.

A bélflóra baktériumainak tehát igen fontos szerepe van az immunrendszer egészséges működésében. A kutatások azt is igazolták, hogy bizonyos allergiás betegségek szoros összefüggést mutatnak a bélflóra kialakulásának, illetve egyensúlyának zavarával. Azt is igazolták, hogy az ételallergia és az étel intolerancia tünetei kifejezettebbek a károsodott bélflórával rendelkezőknél.
Szintén vizsgálatokkal igazolták, hogy ha születéstől biztosított a baba bélflórájának egészséges kialakulása és megtartása, csökken az ekcéma kialakulásának esélye.

Atópiás betegségek és a bélflóra

Az atópiás betegség egy allergiás túlérzékenység, amelynek kialakulásában az immunrendszer kóros túlműködése játszik szerepet. A betegségre való hajlam öröklődik, de a genetikai tényezők mellett kialakulásában környezeti tényezők (pl.: a bélflóra) is szerepet játszanak. Az atópiás betegségek megnyilvánulhatnak asztma, ételallergia, ekcéma, illetve bőrgyulladás formájában.

A kutatók nagy hangsúlyt fektetnek az atópiás betegségek megelőzésére. Több klinikai vizsgálat is foglalkozik ezzel a témával, különösen a bélflóra és az atópiás betegségek kapcsolatával és szoros összefüggést találtak az allergiás betegségek és a bélflórát alkotó baktériumok között.
Ha a bélflóra kialakulása újszülött- és csecsemőkorban nem a megfelelő úton halad, az immunrendszer érésében, fejlődésében problémák jelentkezhetnek, és gyakoribbak lehetnek az allergiás megbetegedések.

Vizsgálatokban azt találták, hogy az atópiás betegségben szenvedők bélflórája, eltér az egészséges csecsemőkétől. Egyes, a picikre jellemző jótékony baktériumokból jóval kevesebb található, mint egészséges társaikban pl. (Bifidobaktérium infantis). Ez a jelenség hozzájárulhat az immunrendszer hibás fejlődéséhez és pl. atopiás bőrgyulladás kialakulásához.

Megelőzhető-e az atópiás betegségek kialakulása?

Az egyik legfontosabb vizsgálatban (PANDA tanulmány) olyan várandós anyukák vettek részt, akiknél a családban előfordult atópiás bőrgyulladás.
A szülés előtti utolsó 6 hétben az anyukák probiotikus készítményt használtak. Ennek az volt a célja, hogy a mama bélflórája a szülés idejére rendben legyen, és így a baba első baktériumai is „megfelelőek” legyenek, hiszen ez fontos a további folyamatokhoz.
Ezt követően, a baba és a mama is használt probiotikumot, természetesen különböző készítményt. Fontos tudni, hogy a babák bélflórájához más típusú jótékony baktériumok szükségesek !!!
A vizsgálat eredménye szerint a 3. hó-1 év közötti időszak meghatározó az egészséges bélflóra és az egészséges immunrendszer kialakulásához. A vizsgált babáknál jóval kevesebb arányban alakult ki atópiás bőrgyulladás, mint a probiotikumot nem kapott babáknál. Ez azt jelenti, hogy az arra hajlamos babáknál csökkenhet az esélye a betegség kialakulásának, ha biztosítjuk az egészséges bélflóra kialakulását.

A ProGastro Immun-Aktív és a ProGastro KID+ por használata elősegíti a bélflóra egyensúlyának megtartását, az immunrendszer kiegyensúlyozott működését.